2023 júniusában hatályba lépett az Európai Unió új rendelete, az EUDR (EU Deforestation Regulation), melynek célja, hogy az EU piacán forgalomba kerülő termékek előállítása ne járuljon hozzá az erdőirtáshoz és az erdőpusztuláshoz. Az EUDR a fenntarthatósági szabályozás egyik mérföldköve, amely szorosan összefonódik az ESG (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és irányítási) keretrendszerrel.
Mi is az az EUDR?
Az EUDR előírja, hogy bizonyos „kockázatos” termékek – például szója, marhahús, pálmaolaj, fa, kakaó, kávé, kaucsuk – csak akkor kerülhetnek forgalomba az EU-ban, ha azok erdőirtásmentes termőterületről származnak, és az előállításuk megfelel a fogadó ország jogszabályainak. Az érintett cégeknek átláthatóságot kell biztosítaniuk az ellátási láncukban, geolokációs adatokkal igazolva a termelés helyét, valamint ún. „due diligence” rendszer bevezetésével kell garantálniuk a megfelelést.
Mi köze van ennek az ESG-hez?
Az ESG egyre fontosabb fenntarthatósági keretrendszerré vált a vállalati működés értékelésében. Az EUDR elsősorban az „E”, azaz környezeti pillérhez kapcsolódik, azon belül is a biodiverzitás védelméhez, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a fenntartható földhasználathoz.
De az EUDR nem csupán környezeti aspektus: az átláthatóságra, jogkövetésre és az irányítási mechanizmusokra (így a „G”-re), továbbá az emberi jogok, munkakörülmények védelme okán az ESG „Social” területére is hatással van. Az ellátási láncok feltérképezése, az adatgyűjtés és -ellenőrzés, valamint az ezekhez kapcsolódó belső irányítási rendszerek mind ESG-releváns szempontok.
Milyen kapcsolódási pontok figyelhetők meg?
- Kockázatmenedzsment és megfelelés: Az EUDR által megkövetelt due diligence rendszer szoros átfedésben van az ESG keretrendszerben elvárt kockázatértékeléssel. Az EUDR-kompatibilis működés támogatja az ESG riportálást és hitelességet ad a fenntarthatósági vállalásokhoz.
- Adatvezérelt döntéshozatal: Az EUDR geolokációs adatokra épülő követelményei megerősítik a vállalatok adatigényes ESG-jelentéseit, különösen az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) előírásainak való megfelelés során.
- Transzparencia és beszállítói kapcsolatok: Az EUDR rávilágít arra, hogy a fenntarthatóság nem csak vállalati, hanem ellátási lánc szintű kötelezettség. Ez összhangban áll az ESG-ben egyre hangsúlyosabb value chain alapú megközelítéssel.
- Fenntarthatósági stratégia és reputáció: A szabályozásnak való megfelelés nemcsak jogi, hanem stratégiai kérdés is. Az ESG-szempontból érett vállalatok előnybe kerülhetnek a piacon, míg a nem felkészült szereplők reputációs és pénzügyi kockázatoknak lehetnek kitéve.
Mi következik a fentiekből?
Az EUDR nem csupán egy újabb adminisztratív kötelezettség, hanem egy világos jelzés arra, merre tart a fenntartható gazdaság: a környezeti és társadalmi felelősségvállalás nem opció, hanem elvárás.
Az ESG keretrendszer és az EUDR egymást erősítik – a megfelelően előkészített, integrált ESG-stratégia jelentős versenyelőnnyé válhat az új szabályozási környezetben.
Mit javasolnak a GlobeSystem tanácsadói?
Érdemes az ESG-t és az EUDR-t egységes logikában kezelni, hiszen mindkettő a vállalat fenntarthatósági rendszerének része, különösen a beszállítói lánc átláthatósága és a kockázatkezelés területén erős az átfedés. Akkor is célszerű együtt fejleszteni ezeket a rendszereket, ha egyik szabályozás jelen pillanatban nem kötelezi jogi értelemben a céget, mert így hosszú távon ellenállóbb, átláthatóbb működés alakítható ki, és jelentősen csökkenthető a reakcióidő a későbbi kötelezettségekre történő reagálás vonatkozásában.
Készüljön fel időben az EUDR követelményeire – építse be az ESG-stratégiájába!
Segítünk az átlátható, fenntartható és szabályozásnak megfelelő működés kialakításában.
